|
2023-10-06 17:42:54, péntek
|
| |
| |
Október 6. ARADI VÉRTANÚK EMLÉKNAPJA.
Juhász Gyula: Vértanúink
A föld alól, a magyar föld alól
A vértanúk szent lelke földalol:
E nagy napon, hol emlék s béke leng,
A bús bitókra hittel nézzetek!
Hittel, reménnyel, mert most kél a nap,
Minden napoknál szebb és szabadabb!
A nap, melyért mi vérben esve el,
Nyugodtan haltunk ama reggelen.
Szemünk nem látta, lelkünk látta csak,
Hisz onnan jönnek mind e sugarak;
Hisz onnan árad, új világ felett,
Szentháromságunk, mely jövőt teremt:
Szabadság minden népnek, aki él
S halni tudott egy megváltó hitér,
Egyenlőség, hogy Ember ne legyen
Mások szabad prédája, becstelen.
Testvériség, mely át világokon
Kézt fog a kézbe, hisz mind, mind rokon
.
Ó magyarok, ti élő magyarok,
A halhatatlan élet úgy ragyog
Rátok, ha az egekbe lobogón
Igazság leng a lobogótokon,
Az Igazság, mely tegnap még halott,
Világ bírájaként föltámadott.
A népek szent szövetségébe ti
Úgy lépjetek, mint Kossuth népei.
A föld alól, a magyar föld alól
A vértanúk szent lelke így dalol.
(1918. október 6.)
Aradi Tizenhárom
Rajzolták némult kezek.
Jóidőnk rajtuk az ékezet.
Fábián István
Faludy György: Október 6
A vesztőhelyre sáros út vitt
és kikiricsek kékjei.
Száz év, s meghaltam volna úgyis -
vígasztalódott Vécsey.
Lahner György sírt s a földre nézett,
Damjanich szekerén feküdt,
Leiningen felmentő honvédek
árnyát kutatta mindenütt.
S a táj olyan volt, mint a fácán:
tarlók, fák vérző foltjai,
és ők, tarkán, libegve, hátán:
elhulló, bús szép tollai.
Aradon így. A pesti téren
is ütötték a dobokat,
de ő nem félt, csak arca széle
vetett rózsaszín lobokat.
Mosolygott. Mit bánta, hogy vége?
Branyiszkónál nevét az égre
karcolta kardja, a híres.
Ez volt Dembinszki hadsegédje,
Abancourt Károly ezredes.
S mi elfeledtük.
A minisztert
hívták s ő maradt egyedül.
- Az Aldunán - szólt - mély a gázló
s vénember már nem menekül.
Leszek bitófán harci zászló,
ha rám a sors ezt rója ki; -
s habár magyar volt Csány László,
úgy halt meg, mint egy római.
A többit, mintha friss, mély sebből
fröccsen szét érdes cseppű vér,
Kufsteinba, Grácba, Josephstadtba,
Olmützbe vitte a szekér.
Huszan egy odvas pincelyukban,
nehéz bilincsben, pipájukkal
egyensúlyozva magukat:
így éltek, sakkoztak, dohogtak
és elmélkedtek, jó urak.
Kegyelmet vártak s forradalmat,
áldották s átkozták a hont,
szerezve vert hadakra verset,
tábornok Bemre distichont.
Volt, aki bírta; más kivénhedt;
olyik megőrült, de az élet
sodrából mind-mind kiesett.
Kinn szöszke osztrák hadnagyoktól
gömbölyödtek a hitvesek.
S az ország rothadt. A rabságot
legott megszokta s elfeküdt
a földön, mint télvízkor vágott
s rózsás rügyekkel tele bükk.
A rügyből egy se bontott zászlót:
a forradalmi harc heve
csupán múló fellángolás volt,
vagy elköltözött másfele,
Londonba, New Yorkba, Turinba,
és hűs lidércként messze táncolt.
Száz év - s a magyar börtönéjjel
nem változott száz év alatt.
Száz év - s az első fordulóra
ébredve s lassú léptet róva
méláztok, bús elődök, róla,
mit hozott Világos, Arad,
száz év - s hűséges ingaóra
én folytatom járástokat,
mások folytatják léptetek
és míg alkonyból virradóra
virrasztgatunk a mécs felett,
sok szép magyar fej, hervadt rózsa,
Lonovics! Barsi! Berde Mózsa!
árnyatok felénk integet.
(Az ávó pincéjében, 1950 október 6) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Október 6. |
|
|
|
Címkék: szentháromságunk, virrasztgatunk, vígasztalódott, egyensúlyozva, branyiszkónál, josephstadtba, hadnagyoktól, gömbölyödtek, szövetségébe, vesztőhelyre, pincelyukban, halhatatlan, lobogótokon, föltámadott, börtönéjjel, testvériség, elköltözött, fellángolás, elmélkedtek, forradalmat, folytatják, egyenlőség, tizenhárom, pincéjében, kikiricsek, bírájaként, hadsegédje, lidércként, bilincsben, pipájukkal, distichont, kufsteinba, minisztert, dembinszki, forradalmi, elfeledtük, föld alól, magyar föld, vértanúk szent, megváltó hitér, halhatatlan élet, egekbe lobogón, népek szent, vesztőhelyre sáros, földre nézett, pesti téren, odvas pincelyukban, ország rothadt, forradalmi harc, magyar börtönéjjel, első fordulóra, mécs felett, VÉRTANÚK EMLÉKNAPJA, Juhász Gyula, Aradi Tizenhárom, Fábián István, Faludy György, Lahner György, Abancourt Károly, Csány László, Berde Mózsa,
|
|
Online
